Az Anima Musicae Kamarazenekar Egyesület Alapszabálya
Elfogadva: 2011. január 12-én
Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Anima Musicae Kamarazenekar Egyesületet.
A Anima Musicae Kamarazenekar Egyesület 2011. január12-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.
Általános rendelkezések
1. Az egyesület neve: Anima Musicae Kamarazenekar Egyesület
Az egyesület székhelye: 1052. Budapest, V. Semmelweis u. 25.
Az egyesület működési területe: Magyarország
2. Az egyesület célja, tevékenységi köre
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
. kulturális tevékenység
A magyar és nemzetközi klasszikus zenei hagyományok ápolása, koncertek és ismeretterjesztő előadások szervezése és lebonyolítása magyarországi és határon túli iskolákban, kulturális intézményekben
zenei előadó-művészeti tevékenység folytatása (hangversenyek, előadások, hangfelvételek);
fellépési lehetőségek felkutatása, megszervezése, lebonyolítása a zenekar repertoárjának kialakítása;
a műsorterv, próbarend kialakítása, próbák szervezése;
a zenekar működésével kapcsolatos egyéb szervezési jellegű feladatok ellátása.
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet
4. Az egyesület által végzett közhasznú tevékenységek
Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Khtv. 26.§ C/4. pontja)
Kulturális tevékenység (Khtv. 26.§ C/5. pontja)
A tagsági jogviszony
Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri, s kéri felvételét az egyesületbe. A tagfelvételről az elnökség dönt. Az egyesület alapító tagjai a kamarazenekarnak az Alapszabályt elfogadó közgyűlésen résztvevő tagjai. Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik az egyesület alapszabályát magukra nézve kötelezőnek elismerik és erkölcsileg, valamint anyagilag támogatják az egyesület működését.
A tagsági jogviszony az elnökség határozata jogerőre emelkedésének időpontjában keletkezik.
A tagsági jogviszony megszűnik:
a tag halálával;
az egyesület jogutód nélküli megszűnésével;
a tag kilépésével;
a tag kizárásával.
A tag az egyesületből bármikor kiléphet, a kilépést az elnökséggel írásban kell közölni. A kötelességeit rendszeresen megszegő tagot az elnökség az egyesületből kizárhatja. A kizárást kimondó határozatot megelőzően a tagot meg kell hallgatni, ill. biztosítani kell számára a védekezés lehetőségét.
Az Elnökség többségi határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélnek, illetve akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltanak.
Az érintett tagot a döntés előtt meg kell hallgatni. A kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül az összehívandó rendkívüli Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni. A Közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal az Elnökség határozatát helyben hagyhatja, illetve hatályon kívül helyezheti. A Közgyűlés határozatának felülvizsgálata bíróság előtt a tudomásul szerzéstől számított 30 napon belül kérhető. A határozatokat indokolni kell, amelybe bele kell foglalni a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
Amennyiben a tag az éves tagdíjat a befizetési határidőt követően, a jogkövetkezményt tartalmazó, írásbeli felszólítás ellenére 30 napon belül sem fizeti be, az Elnökség többségi határozattal törli a nyilvántartásból. A törlést kimondó határozat ellen az érintett tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül az összehívandó rendkívüli Közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni. A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal az Elnökség határozatát helyben hagyhatja, illetve amennyiben a tag időközben a tagdíjat befizette hatályon kívül helyezheti. A Közgyűlés határozatának felülvizsgálata bíróság előtt a tudomásul szerzéstől számított 30 napon belül kérhető. A határozatokat indokolni kell, amelybe bele kell foglalni a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A tagok jogai:
az egyesület által szervezett programokon, megmozdulásokon való részvétel;
az egyesület közgyűlésén való részvétel;
aktív és passzív választójog, szavazhatnak
beadvánnyal fordulhat az egyesület bármely szervéhez, s azokra a válaszadás kötelező.
4. A tagok kötelességei:
a közgyűlés döntése szerinti tagdíj befizetése
az alapszabály betartása.
A pártoló tagok kötelezettségei: a vállalt támogatás megfizetése és az alapszabály betartása.
A pártoló tagok jogai: a közgyűlésen való részvétel, indítványozási és javaslattételi jog, valamint a programokon való részvétel.
III. Az egyesület szervei és működése
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, valamint össze kell hívni, ha a tagok egyharmada ok és cél megjelölésével kéri, valamint amennyiben azt a bíróság elrendeli.
A közgyűlés jogköre
az alapszabály megállapítása, módosítása;
az éves közhasznúsági jelentés elfogadása;
az elnök, az elnökség tagjainak, a felügyelőbizottsági elnök, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;A tisztségviselő akkor hívható vissza,ha tisztségéből adódó feladatát nem látja el.
tagdíj mértékének megállapítása
az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; az éves költségvetés megállapítása
minden olyan döntés, melynek meghozatalát jogszabály vagy belső szabályzat a közgyűlés hatáskörébe utalja.
A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a levezető Elnök szavazata dönt. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati jogokkal rendelkező tagoknak több, mint a fele jelen van. Az elnökség a közgyűlést akként hívja össze, hogy az időpont előtt legalább 15 nappal írásban tájékoztatja a tagokat a közgyűlés idejéről, helyéről és a napirendi pontokról. A közgyűlés ülései nyilvánosak.
A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához.
A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
3. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség 3 főből áll.
4. Az elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából maximum 5 éves időtartamra.
Nem lehet az elnökség tagja olyan személy, aki testületi tagságának keletkezését közvetlenül megelőző két éven belül (a közhasznú szervezet megszűnését megelőző két évben legalább egy évig) olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, amely köztartozását nem egyenlítette ki.
Az elnökség vezető tisztségviselői az elnök, és az alelnök. Az alakuló közgyűlés Felügyelő Bizottságot még nem hoz létre.
Az egyesület törvényes képviselője az elnök, akit az alelnök helyettesít. Az elnök jogosult az egyesület képviseletére, pénzintézetnél történő egyedüli aláírásra. Az alelnök és az elnökség harmadik tagja jogosultak az egyesület nevében a számlavezető pénzintézetnél ketten aláírni. Az elnök önállóan, az alelnök az elnökség 3. tagjával együttesen jogosultak a számlavezető pénzintézetnél aláírni.
Az elnökség jogköre
dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy más belső szabályzat nem utal a közgyűlés hatáskörébe;
Kidolgozza az egyesület gazdasági koncepcióját, biztosítja a működés gazdasági feltételeit
a közgyűlés összehívása, előkészítése;
az egyesület gazdálkodásának irányítása, folyamatos gondoskodás az egyesület beszámolási, ill. bevallási kötelezettségeinek teljesítéséről;
jogköreit az elnökség ülésein gyakorolja;
az elnökség ülései
az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze; Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 2/3-a megjelent;
az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa, a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;
az elnökség üléseiről rövid jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat és a hozott határozatokat. Az elnökség határozatait az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. A honlap címe: www.animamusicae.hu
A három tagú elnökséget a közgyűlés 5 évre választja meg.
4. Az Elnök jogai és kötelességei:
– a Közgyűlést bármikor összehívhatja;
– a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
– a kiadások számláit ellenőrzi;
– megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
– harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
– a tagság észrevételeinek mindenkori figyelembe vétele, a Közgyűlés határozatainak megfelelő intézkedéseket megtétele;
– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelése, illetve felhasználásának ellenőrzése
– az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
5. Az alelnök jogai és kötelességei:
– az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
– az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
6. A Közgyűlést levezető elnök, illetve a titkár a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a Határozatok Könyvébe. A Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat az Egyesület székhelyén a döntéshozatalt követően 3 napra ki kell függeszteni, illetve internetes honlapján állandó jelleggel, visszakereshető módon közzé kell tenni. A határozatokat az érintettekkel közvetlenül, ajánlott tértivevényes küldeményben is közölni kell. Az egyesület szolgáltatásai igénybevétele módját és beszámolóit (mint az azt elfogadó határozatok mellékleteit), valamint az egyesület működésének adatait és a közhasznúsági jelentést is nyilvánosságra kell hozni az egyesület internetes honlapján.
Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból kitűnjön az elnökség és a közgyűlés határozatainak tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint, ha lehetséges, személye is.
A Határozatok Könyvébe, illetve a működéssel kapcsolatos bármely iratba titkárhoz intézett előzetes írásbeli kérelem alapján bárki betekinthet. A titkár a kérelem érkezésétől számított öt munkanapon belül köteles minden esetben lehetőséget biztosítani a betekintésre.
7. A felügyelő bizottság
a felügyelő bizottság az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző szerv;
a felügyelő bizottság elnökből és két tagból áll;
a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein;
a felügyelő bizottság az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely anyagot, iratot megvizsgálhat. az elnökség tagjaitól, ill. az egyesület alkalmazottaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet. A kért információk megadása kötelező;
a felügyelő bizottság működésére egyebekben a Khtv. 11. §-nak rendelkezései az irányadók;
felügyelő bizottságot a közgyűlés abban az esetben hoz létre, ha az egyesület éves bevétele meghaladta az 5 millió forintot;
nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
fa) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
fb) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
fc) az fa)-fb) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
IV. Összeférhetetlenség
Nem lehet az Egyesület Elnökségének, illetve Felügyelő Bizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Egyesület Elnökségének, illetve Felügyelő Bizottságának tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles előzetesen tájékoztatni az Egyesületet arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg milyen más közhasznú szervezetnél tölt be.
A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
V. Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag az I/4. pont szerinti közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
A gazdálkodása során keletkezett esetleges eredményt az egyesület nem oszthatja fel, azt csak és kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja.
Az egyesület bevételei a tagok által fizetett hozzájárulás, valamint a jogi személyek és a természetes személyek anyagi hozzájárulása.
Az államháztartás alrendszereitől az egyesület csak írásban kötött szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatás elszámolásának feltételeit és módját.
5. Az egyesület bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
6. A tagdíj
A tagsági díj összege 5.000,- Ft évente. A tagsági díj fizetése a tárgyév január 31-ig esedékes, ill. a tárgyévre vonatkozóan a tagsági jogviszony megkezdésének a napján.
7. Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
VI. Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnésének megállapításával, feloszlatással, más egyesülettel történő egyesüléssel, valamint feloszlással szűnik meg.
2. Az egyesület megszűnése esetén a vagyont a tagok között, a közgyűlés döntésének megfelelően kell felosztani. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, a Ptk. és más hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A jelen alapszabályt az egyesület 2011. január 12-én tartott alakuló közgyűlése megvitatta és egyhangúlag elfogadta.
kmf
…………………………………… ………………………………………..
jegyzőkönyv-vezető a közgyűlés levezető elnöke
…………………………………………. ………………………………………..
jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő
Melléklet: Az Egyesület alapító tagjai
Az Anima Musicae Kamarazenekar Egyesület alapító tagjai:
Baksai Réka
Balázs Barnabás
Borsos Kata
Botár Bence
Fülöp Gergely
G.Horváth László
Gubis Géza
Gerő Péter
Hargitai Bence
Jobbágy Andor
Kurucz Krisztián
Modrián Ildikó
Patkós Dániel
Szabad Attila
Szabó Gábor
Szabó Tamás
Varga Oszkár
Váray Bálint
Váray Péter