2021. Január 22., péntek 19:00
A hangverseny megtekinthető online az Anima Musicæ Kamarazenekar Facebook oldalán.
Műsor:
Járdányi Pál: Sinfonietta (1940)
A Kodály, Zathureczky, Kósa Gy. tanítvány, zeneszerző, népzenekutató Járdányi Pálra emlékezünk születésének 100. évfordulója alkalmából, Sinfonietta c. vonószenekarra írott művének előadásával. A kompozíció a zeneszerző első jelentős -20 éves korában írt-, zenekari darabja. A nyitótétel miniatűr szonáta forma, melyet pentaton, éneklő Andante követ. A harmadik tétel ravaszul ritmizált Scherzo, míg a zárótétel változatos tempójú és metrumú finale.
Szervánszky Endre: Szerenád vonószenekarra (1947-48)
A darab a háború utáni évek, még bizakodó, lelkes légkörét idézi, szórakoztató, "divertissement" jellegével. A tételek melodikusak, könnyen követhető, visszatérő témákkal. A bevezető Intrada után stilizált menüettet hallunk, majd ariózus lassú tétel következik. A befejező szakasz virtuóz, önfeledt örömzene, rövid epizódokkal tűzdelve. A mű ajánlása Sándor Frigyesnek szól.
Tóth Armand: Öt Rippl-Rónai kép vonószenekarra (1998-99)
Az öt impresszionisztikus, vázlat-szerű kommentár a szerző személyes élmény világából táplálkozik. Gyermek és kamaszkori évei részben a Kaposvári Róma villa parkjában, a műterem közelségében, az akkor még múzeumi raktárak mélyén rejtőzködő Rippl-Rónai vásznak, rajzok és üvegtervek között teltek. Az akkori emlékek és a festők városához, Kaposvárhoz való kötődés inspirálták a mű megszületését. I.Kalitkás nő (1892) II. Kuglizók (1892) III.Bretagne-i népünnep (1895) IV.Meggyfavirágzás (1903) V.Az Ernst múzeum üvegblaka (1912 A kompozíció a 2000. évi Millenniumi Zeneszerző Pályázat díjnyertes alkotása.
Veress Sándor: Négy Erdélyi tánc vonószenekarra (1944-49)
A partitúra előszavában közli a komponista, hogy művében nem használ eredeti táncdallamokat. Saját fantáziájából ered a zenei anyag, s bár a paraszt zene és tánckultúra ismerete minden ütemben érződik, a tételek -Lassu, Ugrós, Lejtős, Dobbantós-, erősen stilizáltak. Éppen ez a modor és tónus teszi a művet egyedivé és érdekessé. A gyakran osztott vonós szólamok dús, zengő atmoszférát teremtenek a tételekben, szinte érezhetővé téve Erdély hegyeinek levegőjét. A dedikáció Paul Sachernek szól.
Művészeti vezető: G. Horváth László,
Műsorvezető: Tóth Armand
Az online csatlakozás ingyenes
Támogatók: EMMI, NKA, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.